Magyar Dalszöveg

Du willst geh'n, ich lieber springen
Wenn du redest, will ich singen
Du schlägst Wurzeln, ich muss fliegen
Wir haben die Stille um uns totgeschwiegen
Wo ist die Liebe geblieben?

Ich fühl' mich jung und du dich alt
So fall'n wir um, uns fehlt der Halt
Wir müssen uns bewegen
Ich bin dafür, du dagegen
Wir geh'n auf anderen Wegen

Mein Herz schlägt schneller als deins
Sie schlagen nicht mehr wie eins
Wir leuchten heller allein
Vielleicht muss es so sein

Mein Herz schlägt schneller als deins
Sie schlagen nicht mehr wie eins
Wir leuchten heller allein
Vielleicht muss es so sein

Wir sind ein festgefahrenes Ritual
Das immer stärker brennt
Und ich frage nicht mehr nach,
Was uns verbindet oder trennt,
Weil ich weiß: wir fahren weiter im Kreis

Wir müssen atmen, wieder wachsen
Bis die alten Schalen platzen
Und wo wir uns selbst begegnen,
Fallen wir mitten ins Leben.
Wir gehen auf anderen Wegen.

Mein Herz schlägt schneller als deins
Sie schlagen nicht mehr wie eins
Wir leuchten heller allein
Vielleicht muss es so sein

Mein Herz schlägt schneller als deins
Sie schlagen nicht mehr wie eins
Wir leuchten heller allein
Vielleicht muss es so sein

Ich geb' dich frei, Ich werd' dich lieben
Bist ein Teil von mir geblieben
Geb' dich frei, ich werd' dich lieben
Frei, ich werd' dich lieben

Mein Herz schlägt schneller als deins
Sie schlagen nicht mehr wie eins
Wir leuchten heller allein
Vielleicht muss es so sein
Vielleicht muss es so sein
Vielleicht muss es so sein
So sein, so sein, so sein

Te menni akarsz, én inkább ugranék
Amikor beszélsz, én énekelni akarok
Gyökereket vetsz, nekem repülnöm kell
Körülöttünk halálra ítéltük a nyugalmat
Hol maradt a szerelem?

Én fiatalnak érzem magamat és te öregnek magadat
Így esünk el, és hiányzik a megállás
Mozognunk kell,
Én érte vagyok, te ellene
Külön utakon megyünk

Az én szívem gyorsabban ver, mint a tiéd
Nem egyként dobbannak
Fényesebben világítunk egyedül
Talán így kell lennie

Az én szívem gyorsabban ver, mint a tiéd
Nem egyként dobbannak
Fényesebben világítunk egyedül
Talán így kell lennie

Egy zátonyra futott rituálé vagyunk
Ami egyre erősebben ég
És többé nem kérdezem
Hogy mi választ el, vagy tart össze minket
Mert tudom, tovább megyünk a körben

Lélegeznünk kell, újra nőni
Amíg a régi rétegek eltűnnek
És ahol mi magunkat találtuk
Visszaesünk az élet közepére
Külön utakon megyünk

Az én szívem gyorsabban ver, mint a tiéd
Nem egyként dobbannak
Fényesebben világítunk egyedül
Talán így kell lennie

Az én szívem gyorsabban ver, mint a tiéd
Nem egyként dobbannak
Fényesebben világítunk egyedül
Talán így kell lennie

Szabadon engedlek, szeretni foglak
A részem maradtál
Szabadon engedlek, szeretni foglak
Szabad, szeretni foglak

Az én szívem gyorsabban ver, mint a tiéd
Nem egyként dobbannak
Fényesebben világítunk egyedül
Talán így kell lennie
Talán így kell lennie
Talán így kell lennie
Így lennie, így lennie, így lennie