Magyar Dalszöveg

Flowers open when they feel the sunlight
Moonrise, tide change, right before our eyes
Aggressive but softly, you place your lips on my lips
We're each other's vice
Our feelings, they go deep, deeper than the touching
Deeper than the ocean, so we ain't never rushing through
Our days or our nights, ain't no repercussions
Never get enough, I'm only for your consumption

Always rain the most in April
Every scale needs to be stable
Earth keeps spinnin' around, we're breathin'
So thankful

My love for you's habitual, yeah
Not for a moment, but forever
Know it sounds untraditional, oh yeah
Never ungrateful for it
That's how we both want it
Habitual
Can't nobody keep me like you
Call it unconventional
Our love is habitual, yeah

Na-na, da-da, da-da, da-da
Na-na, da-da, da-da, da-da

Just to think that we've been out here this whole time
Workin' through the seasons
Never crossed paths 'til we had a reason
Now let's fast-forward, look up
A whole new perspective for life

Always rain the most in April
Every scale needs to be stable
Earth keeps spinnin' around, we're breathin'
So thankful

My love for you's habitual, yeah (So habitual)
Not for a moment, but forever
Know it sounds untraditional, oh yeah
Never ungrateful for it (Never ungrateful)
That's how we both want it (Oh)
Habitual (Ooh, ooh)
Can't nobody keep me like you (Oh, keep me like you)
Call it unconventional (Call it unconventional)
Our love is habitual, yeah (Our love is habitual, oh)

A virágok kinyílnak, amikor megérzik a napfényt
Hold felkelte, a szemünk előtt változik a dagály
Erőteljesen, de gyengéden az ajkaimra tapasztod az ajkaidat
Egymás vétkei vagyunk
Az érzéseink mélyre hatolnak, az érintésnél is mélyebbre
Az óceánnál is mélyebbre, sosem kapkodunk
A napjainknak, vagy az éjszakáinknak nincs utóhatása
Sosem elég belőled, csak a tiéd vagyok

Mindig áprilisban esik a legtöbbet
Minden szisztémának stabilitás kell
Forog a Föld, mi pedig lélegzünk
Annyira hálás vagyok

Az irántad érzett szerelmem immár megszokás, igen
Nem csak egy pillanatra, hanem örökre szól
Tudom, hogy nem hangzik hagyományosan, ó igen
Sosem vagyok hálátlan
Mindketten erre vágyunk
A megszokásra
Senki sem ölel úgy, ahogy te
Lehet, hogy nem mindennapi
A szerelmünk immár megszokás, igen

Na-na, da-da, da-da, da-da
Na-na, da-da, da-da, da-da

Belegondolni is furcsa, hogy egész idő alatt itt voltunk
Évszakokon át dolgoztunk
Sosem keresztezte egymást az utunk, míg nem volt rá okunk
Most pörgessük előre az időt, tekintsünk előre
Egy teljesen új távlat az életre

Mindig áprilisban esik a legtöbbet
Minden szisztémának stabilitás kell
Forog a Föld, mi pedig lélegzünk
Annyira hálás vagyok

Az irántad érzett szerelmem immár megszokás, igen (Annyira megszokás)
Nem csak egy pillanatra, hanem örökre szól
Tudom, hogy nem hangzik hagyományosan, ó igen
Sosem vagyok hálátlan (Sosem vagyok hálátlan)
Mindketten erre vágyunk (Ó)
A megszokásra (Óóó, óóó)
Senki sem ölel úgy, ahogy te (Ó, senki sem ölel úgy, ahogy te)
Lehet, hogy nem mindennapi (Lehet, hogy nem mindennapi)
A szerelmünk immár megszokás, igen (A szerelmünk immár megszokás)