';

Counterparts - Imprints (2019)

Imprints

Angol dalszöveg
Hands of hesitation intersect and leave me dead
Sharpening their edges inches from my neck
Inhaling the uncertainty that hangs above my head
With portraits of my death carved into my chest

Running without feeling in our legs
We don't appreciate the cuts that we've collected
Drifting through a swarm of thorns
As our agony reminds us these scars were self-inflicted

I'll give you every second until I'm gone
I hate it here and never want to leave

I hoped this flame would burn forever
And I'll give you every second until I'm gone
Staring in the face of my own fate
I hate it here and never want to leave

The imprints I have left will surely fade
But the memories remind us we shared the same pain

I'll give you every second until I'm gone
I hate it here and never want to leave

I hoped this flame would burn forever
And I'll give you every second until I'm gone
Staring in the face of my own fate
I hate it here and never want to leave

I will incinerate myself
In my own circle of hell
A blind world won't read my lips
Though it might hear my faint farewell

I will incinerate myself
In my own circle of hell
A blind world won't read my lips
Though it might hear my faint farewell

All living things will starve
Cradled in complacency
Content inside the coffin I've created
I hate it here and never want to leave

Lenyomatok

Magyar dalszöveg
Hezitáló kezek metszenek át és ölnek meg
Az éleiket élezik pár hüvelykre a nyakamtól
Belélegzem a bizonytalanságot, ami a fejem felett lóg
A halálomról készült portrékkal, amiket a mellkasomba vájnak

Futok, a lábaimban nincs érzés
Nem értékeljük a vágásokat, amiket összegyűjtöttünk
Átsodródunk egy tövisrajon
Ahogy a szomorúságunk emlékeztet arra, hogy a sebeinket mi magunk okoztuk

Neked adok minden pillanatot, amíg meg nem halok
Utálok itt lenni és sosem akarok lelépni

Reméltem, hogy ez a láng örökké égni fog
És neked adok minden pillanatot, amíg meg nem halok
A saját sorsom arcába bámulok
Utálok itt lenni és sosem akarok lelépni

A lenyomatok, amiket hagytam, biztosan eltűnnek
De az emlékek emlékeztetnek rá minket, hogy ugyanazon a fájdalmon osztoztunk

Neked adok minden pillanatot, amíg meg nem halok
Utálok itt lenni és sosem akarok lelépni

Reméltem, hogy ez a láng örökké égni fog
És neked adok minden pillanatot, amíg meg nem halok
A saját sorsom arcába bámulok
Utálok itt lenni és sosem akarok lelépni

Elégetem majd magamat
A saját Poklom körében
Egy vak világ nem fogja olvasni az ajkaim
Bár talán hallani fogja a halvány búcsúmat

Elégetem majd magamat
A saját Poklom körében
Egy vak világ nem fogja olvasni az ajkaim
Bár talán hallani fogja a halvány búcsúmat

Minden élő dolgog éhezni fog
Elégedettségbe ágyazva
Elégedetten a koporsóban, amit én készítettem
Utálok itt lenni és sosem akarok lelépni
Mesi
Fordította: Mesi

Ajánlott dalszövegek