Magyar Dalszöveg

魔法はいつか解けると僕らは知ってる
月が咲いて太陽が今枯れた
傘を差し出す君に映る僕は濡れてない
水たまりに映る僕は雨に濡れてた

幸せなような 涙が出そうな
この気持ちはなんて言うんだろう
ファフロツキーズの夢を見て起きた
涙が頬で乾いていた

虹が架かる空には雨が降ってたんだ
虹はいずれ消えるけど雨は草木を育てていくんだ
虹が架かる空には雨が降ってたんだ
いつか虹が消えてもずっと僕らは空を見上げる

真っ白な夜に遠くを走る汽車の影
静寂と僕ら残して過ぎ去っていく
逃げ出したいような 心躍るような
この気持ちはなんて言うんだろう
鏡の前で顔を背けたのは
ずっと昔のことのようで

虹が架かる空には雨が降ってたんだ
虹はいずれ消えるけど雨は草木を育てていたんだ
虹が架かる空には雨が降ってたんだ
忘れないよこんな雨の日に空を見上げて来たこと

虹が架かる空には雨が降ってたんだ
虹はいずれ消えるけど雨は草木を育てていくんだ
虹が架かる空には雨が降ってたんだ
いつか虹が消えてもずっと僕らは空を見上げる

雨が止んだ庭に花が咲いてたんだ
きっともう大丈夫
そうだ 次の雨の日のために 傘を探しに行こう

ROMAJI:

Mahou wa itsuka tokeru to bokura wa shitteru
tsuki ga saite taiyou ga ima kareta
kasa o sashidasu kimi ni utsuru boku wa nuretenai
mizutamari ni utsuru boku wa ame ni nureteta

shiawase na youna namida ga dasou na
kono kimochi wa nante iundarou
fafurotsukiizu no yume o mite okita
namida ga hou de kawaiteita

niji ga kakaru sora ni wa ame ga futtetanda
niji wa izure kieru kedo ame wa kusaki o sodatete ikunda
niji ga kakaru sora ni wa ame ga futtetanda
itsuka niji ga kiete mo zutto bokura wa sora o miageru

masshiro na yoru ni tooku o hashiru kisha no kage
seijaku to bokura nokoshite sugisatte iku
nigedashitai youna kokoro odoru youna
kono kimochi wa nante iundarou
kagami no mae de kao o somuketa no wa
zutto mukashi no koto no you de

niji ga kakaru sora ni wa ame ga futtetanda
niji wa izure kieru kedo ame wa kusaki o sodatete itanda
niji ga kakaru sora ni wa ame ga futtetanda
wasurenai yo konna ame no hi ni sora o miagete kita koto

niji ga kakaru sora ni wa ame ga futtetanda
niji wa izure kieru kedo ame wa kusaki o sodatete ikunda
niji ga kakaru sora ni wa ame ga futtetanda
itsuka niji ga kiete mo zutto bokura wa sora o miageru

ame ga yanda niwa ni hana ga saitetanda
kitto mou daijoubu
souda tsugi no ame no hi no tame ni kasa o sagashi ni ikou

A varázslat egyszer megtörik, mi ezt már jól tudjuk
A Hold virágzik, a Nap épp most hervadt el
Az esernyőt tartó Benned tükröződve nem ázok el Én
De a pocsolyában tükröződve már jól eláztam az eső által.

A boldogság egy könnycseppje megjelenik,
Hogy is nevezhetném ezt az érzést?
Ebből az álomból ébredve
A könnycsepp az államon felszáradt.

A szivárvánnyal áthidalt égboltról hullott az eső
A szivárvány mindig eltűnik, de az eső neveli fel a fákat és a füveket
A szivárvánnyal áthidalt égboltról hullott az eső
Egyszercsak eltűnik a szivárvány, de mi folyton az égre nézünk fel

Hófehér éjszakában egy távolba zakatoló gőzmozdony fénye
Továbbhalad, és itthagy minket a csendességgel
Olyan, mintha szabadulni szeretne, olyan, mintha a szívem táncolna
Hogy is nevezhetném ezt az érzést?
A tükör előtt állva elfordítom az arcom,
Mindig pont úgy, mint rég.

A szivárvánnyal áthidalt égboltról hullott az eső
A szivárvány mindig eltűnik, de az eső neveli fel a fákat és a füveket
A szivárvánnyal áthidalt égboltról hullott az eső
Sose feledd ilyen esős napon az égre bámulást

A szivárvánnyal áthidalt égboltról hullott az eső
A szivárvány mindig eltűnik, de az eső neveli fel a fákat és a füveket
A szivárvánnyal áthidalt égboltról hullott az eső
Egyszercsak eltűnik a szivárvány, de mi folyton az égre nézünk fel

Az eső elállt, a kertben a virágok kivirágzottak
Már biztosan minden rendben
Úgy van, menjünk, keressünk egy esernyőt a következő esős napra felkészülésképp