Magyar Dalszöveg

Schoolbag in hand, she leaves home in the early morning
Waving goodbye with an absent-minded smile
I watch her go with a search for that well-known sadness
And I have to sit down for a while

The feeling that I'm losing her forever
And without really entering her world
I'm glad whenever I can share her laughter
That funny little girl

Slipping through my fingers all the time
I try to catch her every minute
The feeling in it
Slipping through my fingers all the time
Do I really see what's in her mind?
Each time I think I'm close to knowing
She keeps on growing
Slipping through my fingers all the time

Sleep in her eyes, staring me at the breakfast table
Barely awake, I let precious time go by
Then when she's gone, there's that odd melancholy feeling
And a sense of guilt I can't deny

What happened to the wonderful adventures
The places I had planned for us to go
(Slipping through my fingers all the time)
Well, some of that we did but most we didn't
And why, I just don't know

Slipping through my fingers all the time
I try to catch her every minute
The feeling in it
Slipping through my fingers all the time
Do I really see what's in her mind
Each time I think I'm close to knowing
She keeps on growing
Slipping through my fingers all the time

Sometimes I wish that I could freeze the picture
And save it from the funny tricks of time
Slipping through my fingers
Slipping through my fingers all the time

Schoolbag in hand she leaves home in the early morning
Waving goodbye with an absent-minded smile

Iskolatáskával a kezében kora reggel indul el otthonról
Szórakozott mosollyal int viszlátot
Nézem menni miközben keresem azt a jól ismert szomorúságot
És le kell ülnöm egy időre

Az érzés, hogy örökre elveszítem
És anélkül hogy igazán beléptem volna a világába
Örülök, mikor együtt tudunk nevetni valamin
Ezzel a vicces kislánnyal

Mindig kicsúszik az ujjaim közül
Minden percben megpróbálom elkapni
Az érzetet
Mindig kicsúszik az ujjaim közül
Tényleg látom, mi jár a fejében?
Mindig, mikor azt hiszem, közel járok a tudáshoz
Tovább nő
Mindig kicsúszik az ujjaim közül

Álom a szemeiben, mered rám a reggeizőasztalnál
Épphogy ébren, engedem elmenni az értékes időt
Aztán mikor elmegy, ott van az a furcsa melankólikus érzés
És egy cseppnyi lelkiismeret-furdalás, nem tagadom

Mi történt a fantasztikus kalandokkal
A helyekkel ahová terveztem, hogy elmegyünk
(Mindig kicsúszik az ujjaim közül)
Hát, volt ahová elmentünk, de a legtöbb helyre nem
És hogy miért, egyszerűen nem tudom

Mindig kicsúszik az ujjaim közül
Minden percben megpróbálom elkapni
Az érzetet
Mindig kicsúszik az ujjaim közül
Tényleg látom, mi jár a fejében?
Mindig, mikor azt hiszem, közel járok a tudáshoz
Tovább nő
Mindig kicsúszik az ujjaim közül

Néha azt kívánom, hogy meg tudjam állítani a képet
És megmenteni az idő vicces trükkjeitől
Kicsúszik az ujjaim közül
Mindig kicsúszik az ujjaim közül

Iskolatáskával a kezében kora reggel indul el otthonról
Szórakozott mosollyal int viszlátot