Magyar Dalszöveg

Te estás olvidando de mí
Y e' normal porque no hay otro sitio peor en el mundo que quedarte aquí
Porque tú te empeñaste en quererme, a pesar de que nada te hiciese feliz
Te estás olvidando de mí
Y yo no me olvido de ti

Quiero que me llenes de miedos
Pa' que no piense estar contigo
Intento sacarte defectos pa' poder dormir tranquilo
Porque si tuviera manera
De poder beber de tu río
Sin que me lleve la marea, sí que me anclaba contigo

Te estás olvidando de mí
Y e' normal porque no hay otro sitio peor en el mundo que quedarte aquí
Porque tú te empeñaste en quererme, a pesar de que nada te hiciese feliz
Te estás olvidando de mí
Y yo no me olvido de ti

Puedo decirte que lo tengo todo
Puedo negar que no me siento solo
Y vas a verme brillar como el oro
Pero nunca van a brillar mis ojos

Y me di cuenta que siempre he pensando en ti, pero nunca contigo
Si te quería coser, tú ya perdiste el hilo
Dejarte por sentir no tiene sentido

Porque te quiero demasiado
Y eso lo sabes, vida mía
¿Y cómo no quieres que nade si veo que el barco se hundía?
Porque para ti soy el malo
Y tú para mí eres mi vida
Porque la única verdad era mentirnos cada día

Te estás olvidando de mí
Y e' normal porque no hay otro sitio peor en el mundo que quedarte aquí
Porque tú te empeñaste en quererme, a pesar de que nada te hiciese feliz
Te estás olvidando de mí
Y yo no me olvido de ti

Porque siempre he estado ciego
Por la forma en que te miro
Y siempre sé que me quedo después de que me despido
Yo nunca pedí de más
Y tú eres más de lo que pido
Y vuelvo a releer tu libro, aunque ya me lo he leído

Porque te quiero demasiado
Y eso lo sabes, vida mía
¿Y cómo no quieres que nade si veo que el barco se hundía?
Porque para ti soy el malo
Y tú para mí eres mi vida
Porque la única verdad era mentirnos cada día

Te estás olvidando de mí

Elfelejtesz engem
És ez normális, mert nincs a világon rosszabb hely mint itt maradni
Mert igyekeztél szeretni, de semmi nem tudott boldoggá tenni
Te elfelejtesz engem
De én sosem felejtelek

Azt akarom hogy félelemmel töltsön el
Hogy ne gondoljak arra, milyen veled
Próbálok hibákat találni benned, hogy nyugodtan alhassak
Mert, ha lenne rá módom
Hogy igyak a folyódból
Anélkül, hogy elragadna, én lehorgonyoznék veled

Elfelejtesz engem
És ez normális, mert nincs a világon rosszabb hely mint itt maradni
Mert igyekeztél szeretni, de semmi nem tudott boldoggá tenni
Te elfelejtesz engem
De én sosem felejtelek

Elmondhatom, hogy megvan mindenem
Tagadhatom, hogy nem hiányzik semmi
És látod hogy ragyogok, mint az arany
De a szemeim sosem fognak ragyogni

Már rájöttem, hogy mindig rád gondoltam, de sosem melletted
Ha megvarrtuk volna, elvesztettük a cérnát
Nincs értelme engedni az érzéseknek

Mert túlságosan szeretlek
És ezt te is tudod, életem
És hogy ne akarnál úszni, ha látod hogy a hajó süllyed?
Mert neked én vagyok a rossz
Nekem meg te vagy az életem
Az egyetlen igazság az, hogy minden nap hazugság volt

Elfelejtesz engem
És ez normális, mert nincs a világon rosszabb hely mint itt maradni
Mert igyekeztél szeretni, de semmi nem tudott boldoggá tenni
Te elfelejtesz engem
De én sosem felejtelek

Mert végig vak voltam
Abban ahogy téged látlak
Mindig tudtam, hogy búcsú után is maradok
Én sosem kértem többet
Te több vagy mint amit kívánhatnék
És újra olvasnám ez a könyvet, bár már ismerem

Mert túlságosan szeretlek
És ezt te is tudod, életem
És hogy ne akarnál úszni, ha látod hogy a hajó süllyed?
Mert neked én vagyok a rossz
Nekem meg te vagy az életem
Az egyetlen igazság az, hogy minden nap hazugság volt

És te elfelejtesz engem