Magyar Dalszöveg

On a cold winter of morning
In the time before the light
In flames of death's eternal reign
We ride towards the fight

When the darkness is falling down
And the times are tough all right
The sound of evil laughter
Falls around the world tonight

Fightin' hard, fightin' on for the steel
Through the wastelands evermore
The skeletors souls will feel the hell
Bodies wasted on the shores

On the blackest wings in hell's domain
We watch the lands become
In fire and flame, and once again we know

So now we're flying we're free
We're free before the thunderstorm
On towards the wilderness
Our quest carries on

Far beyond the sun down, far beyond the moonlight
Deep inside our hearts and all our souls

So far away we wait for the day
For the light source so wasted and gone
We feel the pain of a lifetime lost in a thousand days
Through the fire and flames we carry on

As the red day is dawning
And the lightning cracks the sky
They'll raise their hands
To the heavens above
Who descend unto their lies

Running back through the mid morning light
There's a burning in my heart
We're banished from the time in the foreign land
To a light beyond the stars

In your blackest dreams see to the need, that destiny is tied
And endlessly we're roaming free tonight

And on the wings of a dream so far beyond reality
All alone in desperation, now the time has gone
Lost inside you'll never find, lost within my own mind
Day after day this misery must go on

So far away we wait for the day
For the light source so wasted and gone
We feel the pain of a lifetime lost in a thousand days
Through the fire and flames we carry on

(Whoa's)

Now here we stand with their blood on our hands
We fought so hard, now can we understand
I'll break the seal of this curse if I possibly can
For freedom of every man

So far away we wait for the day
For the light source so wasted and gone
We feel the pain of a lifetime lost in a thousand days
Through the fire and flames we carry on

Egy hideg téli reggelen
Az első napfény előtt
A halál lángjainak örök uralmában
Csatába készülünk

Mikor a sötétség elesik
Kemény idők járnak minden bizonnyal
A gonosz nevetése
Borítja be a világot ma este

Keményen harcolni, harcolni az acélért
Keresztül az elménk sötét zugain
A csontvázak lelkei a pokolra fognak kerülni
A holttestek pedig a parton fognak heverni

A legsötétebb szárnyakon a pokol birodalmában
Végignézzük ahogy az egész lángokban ég
Még egyszer, amíg tudjuk

Akkor mi most repülünk, szabadok vagyunk
Szabadok vagyunk a villámok előtt
A vadon irányába
Küldetésünk tovább folytatódik

A napnyugtán és a holdfényen is tovább
Mélyen a szívünkben és lelkünkben


Ezer éve arra a napra várunk
Mikor a fényforrás eltűnik
Egy élet fájdalmát érezzük, ami ezer éve tűnt el
Mi tűzön, vízen keresztül folyatjuk

Ahogy a vörös nap felvirrad
És a villám felrepeszti az égboltot
Felemelik öklüket
A Mennyek fölé
Aki leszáll az ő hazugságukig

Visszafutunk a délelőtti fényig
Valami ég a szívemben
Száműzve lettünk az időből, a külföldi tájról
Egészen a csillagok fénye mögé

A legsötétebb álmaidban látod hogy a sorsod meg van kötve
És végtelenül kóborlunk az éjszakában

Az álmok szárnyain, messze a valóság mögött
Egyedül kétségbeesetten, az idő lejárt
Elveszve legbelül, elveszve az elménkben
Nap nap után a szenvedésnek folytatódnia kell

Ezer éve arra a napra várunk
Mikor a fényforrás eltűnik
Egy élet fájdalmát érezzük, ami ezer éve tűnt el
Mi tűzön, vízen keresztül folyatjuk


Most meg itt állunk véres kezekkel
Keményen harcoltunk, mostanra megérthetjük-e?
Megtöröm ezt az átkot, ha egyáltalán lehetséges
Az összes férfi szabadságáért

Ezer éve arra a napra várunk
Mikor a fényforrás eltűnik
Egy élet fájdalmát érezzük, ami ezer éve tűnt el
Mi tűzön, vízen keresztül folyatjuk