Magyar Dalszöveg

Looking up from underneath
Fractured moonlight on the sea
Reflections still look the same to me
As before I went under

And it's peaceful in the deep
Cathedral where you cannot breathe
No need to pray, no need to speak
Now I am under all

And it's breaking over me
A thousand miles down to the sea bed
Found the place to rest my head
Never let me go
Never let me go
Never let me go
Never let me go

And the arms of the ocean are carrying me
And all this devotion was rushing out of me
In the crushes of heaven for a sinner like me
But the arms of the ocean delivered me

Though the pressure's hard to take
It's the only way I can escape
It seems a heavy choice to make
And now I am under all

And it's breaking over me
A thousand miles down to the sea bed
Found the place to rest my head
Never let me go
Never let me go
Never let me go
Never let me go

And the arms of the ocean are carrying me
And all this devotion was rushing out of me
In the crushes of heaven for a sinner like me
But the arms of the ocean delivered me

And it's over
And I'm going under
But I'm not giving up
I'm just giving in

I'm slipping underneath
So cold and so sweet

And the arms of the ocean so sweet and so cold
And all this devotion I never knew at all
In the crushes of heaven for a sinner released
And the arms of the ocean delivered me
Never let me go
Never let me go
Never let me go
Never let me go
Deliver me
Never let me go
Never let me go
Never let me go
Never let me go
Deliver me
Never let me go
Never let me go
Never let me go
Never let me go
Deliver me
Never let me go
Never let me go
Never let me go
Never let me go

And it's over
(Never let me go, Never let me go)
And I'm going under
(Never let me go, Never let me go)
But I'm not giving up
(Never let me go, Never let me go)
I'm just giving in
(Never let me go, Never let me go)

I'm slipping underneath
(Never let me go, Never let me go)
So cold and so sweet
(Never let me go, Never let me go)

Felnézek lentről
A holdfény megtört a tengeren
A visszaverődések még mindig ugyanolyannak tűnnek nekem
Mint lebukásom előtt

És békés a mélyben
Egy katedrális, ahol nem tudsz lélegezni
Nincs szükség imára, sem beszédre
Most már minden alatt vagyok

És rám törik az egész
Ezer mérfölddel a tengerszint alatt
Megtaláltam nyugvó helyem
Sose engedj el
Sose engedj el
Sose engedj el
Sose engedj el

És az óceán karjai visznek
És minden odaadás kiáramlott belőlem
A menny terhei alatt egy ily bűnösnek, mint én
De az óceán karjai elcipeltek

Bár nehéz elviselni a nyomást
Csak így tudok menekülni
Nehéz döntésnek tűnik
És most már minden alatt vagyok

És rám törik az egész
Ezer mérfölddel a tengerszint alatt
Megtaláltam nyugvó helyem
Sose engedj el
Sose engedj el
Sose engedj el
Sose engedj el

És az óceán karjai visznek
És minden odaadás kiáramlott belőlem
A menny terhei alatt egy ily bűnösnek, mint én
De az óceán karjai elcipeltek

És már vége
És alámerülök
De nem adom fel
Csak beadom a derekam

Alámerülök
Oly hideg és oly édes

És az óceán karjai oly édesek és hidegek
És mindez az odaadás melyről soha nem is tudtam
A menny terhei alatt egy elengedett bűnösnek
És az óceán karjai elcipeltek
Sose engedj el
Sose engedj el
Sose engedj el
Sose engedj el
Vigyél el
Sose engedj el
Sose engedj el
Sose engedj el
Sose engedj el
Vigyél el
Sose engedj el
Sose engedj el
Sose engedj el
Sose engedj el
Vigyél el
Sose engedj el
Sose engedj el
Sose engedj el
Sose engedj el

És már vége
(Ne engedj el, ne engedj el)
És alámerülök
(Ne engedj el, ne engedj el)
De nem adom fel
(Ne engedj el, ne engedj el)
Csak beadom a derekam
(Ne engedj el, ne engedj el)

Alámerülök
(Ne engedj el, ne engedj el)
Oly hideg és oly édes
(Ne engedj el, ne engedj el)