Magyar Dalszöveg

I like your pants around your feet
And I like the dirt that's on your knees
And I like the way you still say please
While you're looking up at me
You're like my favourite damn disease

And I love the places that we go
And I love the people that you know
And I love the way you can't say no
Too many long lines in a row
I love the powder on your nose

And now I know who you are
It wasn't that hard, just to figure you out
(Now I did, you wonder why)
And now I know who you are
It wasn't that hard, just to figure you out
(Now I did, you wonder why)

I like the freckles on your chest
And I like the way you like me best
And I like the way you're not impressed
While you put me to the test
I like the white stains on your dress

And I love the way you pass the check
And I love the good times that you wreck
And I love your lack of self-respect
While you passed out on the deck
I love my hands around your neck

And now I know who you are
It wasn't that hard, just to figure you out
(Now I did, you wonder why)
And now I know who you are
It wasn't that hard, just to figure you out
(Now I did, you wonder why)
(Why not before, you never tried)
(Gone for good, and this is it)

I like your pants around your feet
And I like the dirt that's on your knees
And I like the way you still say please
While you're looking up at me
You're like my favourite damn disease

And I hate the places that we go
And I hate the people that you know
And I hate the way you can't say no
Too many long lines in a row
I hate the powder on your nose

And now I know who you are
It wasn't that hard, just to figure you out
(Now I did, you wonder why)
And now I know who you are
It wasn't that hard, just to figure you out
(Now I did, you wonder why)
(Why not before, you never tried)
(Gone for good, and this is it)

Tetszik a nadrágod és a lábaid
És a kosz a térdeden
És tetszik, ahogy még mindig kérleket mondasz
Amíg felnézel rám
És olyan vagy, mint a kedvenc legelátkozottabb betegségem

És imádom a helyeket, ahová megyünk
ÉS imádom az embereket, akiket ismersz
És imádom, hogy nem tudsz nemet mondani
Túl sok hosszú vonal egy sorban
Imádom a port az orrodon

És most már tudom, ki vagy
Nem volt nehéz kiismerni
(Most sikerült, gondolkozol, miért?)
És most már tudom, ki vagy
Nem volt nehéz kiismerni
(Most sikerült, gondolkozol, miért?)

És imádom a szeplőket a mellkasodon
És imádom, hogy engem szeretsz a legjobban
És imádom, hogy nem vagy lenyűgözve
Amikor tesztelsz
Imádom a fehér foltokat a ruhádon

És imádom, ahogy átadod a csekket
És imádom a szép pillanatokat, amiket elrontasz
És imádom az öntiszteleted hiányát
Amikor elájultál a fedélzeten
Szeretem a kezeimet a nyakad körül

És most már tudom, ki vagy
Nem volt nehéz kiismerni
(Most sikerült, gondolkozol, miért?)
És most már tudom, ki vagy
Nem volt nehéz kiismerni
(Most sikerült, gondolkozol, miért?)
(Miért eddig nem, nem próbáltad
Elmentem jobb dologért, és ennyi volt)

Tetszik a nadrágod és a lábaid
És a kosz a térdeden
És tetszik, ahogy még mindig kérleket mondasz
Amíg felnézel rám
És olyan vagy, mint a kedvenc legelátkozottabb betegségem

És utálom a helyeket, ahová megyünk
És utálom az embereket, akiket ismersz
És utálom, hogy nem tudsz nemet mondani
Túl sok hosszú vonal egy sorban
Imádom a port az orrodon

És most már tudom, ki vagy
Nem volt nehéz kiismerni
(Most sikerült, gondolkozol, miért?)
És most már tudom, ki vagy
Nem volt nehéz kiismerni
(Most sikerült, gondolkozol, miért?)
(Miért eddig nem, nem próbáltad
Elmentem jobb dologért, és ennyi volt)