Magyar Dalszöveg

Kuula, mis räägib silmapiir,
Kuula, kui kaugele ta viib,
Kuula, mis tuulel öelda veel,
Kuula... nüüd.

Vaata, kui pimedus on teel,
Oota, neis valgus püsib veel,
Kuula, kuis hingab sinu maa,
Kuula...

Kuula, mis vaikusesse jäi,
Kuula, neid lihtsaid hetki vaid,
Sa kuula, ka südamel on hääl.

Varjudesse tee on mööda läind,
Ma vaatan ja otsin ikka veel,
On vaikuses see võim - heliseda
Sind ma ootan siin,mis poolel teel,
Sa kuula hüüdmas on mu hääl.

Kuula, mis vaikusesse jäi,
Kuula, neid lihtsaid hetki vaid,
Sa kuula,mu südamel on hääl.
Sa kuula

Hallgasd mit mond a horizont,
Hallgasd milyen messzire visz,
Hallgasd mit mondana neked a szél,
Hallgasd... most.

Nézd, mikor a sötétség már úton van
Várj, még mindig ott van a fény
Hallgasd hogyan lélegzik a föld
Hallgasd...

Hallgasd, ami megmaradt a csöndben
Hallgasd csak ezeket az egyszerű pillanatokat
Hallgasd, a szívnek is van hangja

Az utat ellepték az árnyak
Még mindig keresem és kutatom
Ez a csend ereje - a hang
Rád várok itt, félúton
Hallgasd a hangom téged hív

Hallgasd, ami megmaradt a csöndben
Hallgasd csak ezeket az egyszerű pillanatokat
Hallgasd, a szívemnek is van hangja
Hallgasd