Magyar Dalszöveg

The same hoping
We're hoping for a dark cold winter sun
My body is bitter cold
My mind is overthrown

Since the world is full of roles that we play
And as long as we do there's no time to regret
All the ways how you and I had come together

Bright lies shine on
Illusions past ages ago
From a distance
See my self existing
Pretend to feel your undertow

You see bright lies, they shine on
Illusions past ages ago
From a distance
See my self existing
Pretend to feel your undertow

Ophelia, I leave my broken bones in the desert
Ophelia, I leave my broken bones in the desert

The same hoping
We're hoping for a dark cold winter sun
My body is bitter cold
My mind is overthrown

Ophelia, I leave my broken bones in the desert
Ophelia, I leave my broken bones in the desert

Bright lies shine on
Illusions past ages ago
From a distance
See my self existing
Pretend to feel your undertow

You see bright lies, they shine on
Illusions past ages ago
From a distance
See my self existing
Pretend to feel your undertow

Ophelia, I leave my broken bones in the desert
Ophelia, I leave my broken bones in the desert

You wouldn't tell if you go there
You wouldn't tell if you go there
You wouldn't tell if you go there
You wouldn't tell if you go there

You wouldn't tell if you go there
You wouldn't tell if you go there
You wouldn't tell if you go there
You wouldn't tell if you go there

Still the world is full of roles we play
Oh, maybe love is enough

Still the world is full of roles we play
Oh, maybe love is enough

Ugyanaz a reménykedés
Reménykedünk egy sötét hűvös téli napért
A testem keserűen hideg
Az elmém pedig elbukott

S mióta a világ tele van szerepekkel melyeket mi játszunk
S amíg játszuk őket nincs idő megbánásra
Minden egyes módon ahogy te és én együtt érkeztünk

Ragyogó hazugságok fénylenek
Illúziók elfeledett időkből
Távolról
Nézve saját létezésemet
Tettetve mintha érezném az áramlatod

S látod a ragyogó hazugságokat, csak úgy fénylenek
Illúziók elfeledett időkből
Távolról
Nézve saját létezésemet
Tettetve mintha érezném az áramlatod

Ophelia, hátrahagyom törött csontjaim a sivatagban
Ophelia, hátrahagyom törött csontjaim a sivatagban

Ugyanaz a reménykedés
Reménykedünk egy sötét hűvös téli naphoz
A testem keserűen hideg
Az elmém pedig elbukott

Ophelia, hátrahagyom törött csontjaim a sivatagban
Ophelia, hátrahagyom törött csontjaim a sivatagban

Ragyogó hazugságok fénylenek
Illúziók elfeledett időkből
Távolról
Nézve saját létezésemet
Tettetve mintha érezném az áramlatod

S látod a ragyogó hazugságokat, csak úgy fénylenek
Illúziók elfeledett időkből
Távolról
Nézve saját létezésemet
Tettetve mintha érezném az áramlatod

Ophelia, hátrahagyom törött csontjaim a sivatagban
Ophelia, hátrahagyom törött csontjaim a sivatagban

Nem mondanád meg ha oda mennél
Nem mondanád meg ha oda mennél
Nem mondanád meg ha oda mennél
Nem mondanád meg ha oda mennél

Nem mondanád meg ha oda mennél
Nem mondanád meg ha oda mennél
Nem mondanád meg ha oda mennél
Nem mondanád meg ha oda mennél

S mégis, a világ tele szerepekkel melyeket játszunk
Ó, talán a szerelem elég lesz

S mégis, a világ tele szerepekkel melyeket játszunk
Ó, talán a szerelem elég lesz