Magyar Dalszöveg

(I didn’t know. Would never happen to this, no one safe)

Now.
Sometimes, these thoughts in my head speak so loud.
Every little thing that I think about
just built on top of the pain and doubt.
Even though I want to just, just letting it out,
I try to act like I don't mind it.
Try to keep my mouth so quiet,
but sitting there in my silence
just seems to amplify it.
When I thought that keeping this inside would make it better,
I never thought that I would end up holding it forever.
But everytime I think I got everything put back together,
I end up making more regrets, making more regrets.

Falling from grace,
I watch it all come apart,
knowing I could have changed it all from the start.
Fighting myself, I always lose.
Fighting myself, I always lose.

I didn't want you to think
I'm worn out so easily.
I wish I'd held it in,
so you never knew what's built up inside of me.
Now, I don't know how it overflows,
spill out unwillingly.
But now, everything that I learned to hate
came out for you to see.
I don't want you to promise
you can change everything and make it better
'cause you can bet,
I'm gonna end up ruining it forever.
And everytime you think, you got everything put back together,
I end up making more regrets, more regrets.

Falling from grace,
I watch it all come apart,
knowing I could have changed it all from the start.
Fighting myself, I always lose.
Fighting myself, I always lose.
Falling from grace,
I watch it all come apart,
knowing I could have changed it all from the start.
Fighting myself, I always lose.
Fighting myself, I always lose.

(I didn’t know. Would never happen to this, no one safe)

I can't run with this weight on my back.
I can't see 'cause I'm focused on the past.
I can't breathe, I need to break free
from the anger that is constantly inside of me.
I can't run with this weight on my back.
I can't see 'cause I'm focused on the past.
I can't breathe, I need to break free
from the anger that is constantly inside of me.

Falling from grace,
I watch it all come apart,
knowing I could have changed it all from the start.
I can't breathe, I need to break free
from the anger that is constantly inside of me.
Falling from grace,
I watch it all come apart,
knowing I could have changed it all from the start.
I can't breathe, I need to break free
from the anger that is constantly inside of me.

(Nem tudtam. Soha nem történt volna meg. Senki sincs biztonságban)

Néha gondolataim olyan hangosan beszélnek hozzám
Hogy minden kis dolog, ami eszembe jut
csak a fájdalom és kétség tornyára épít
Hiába szeretném csak úgy, igazán kiengedni
Próbálom tettetni, hogy nem zavar
Próbálok megnémulni,
De a csendben üldögélve
csak tovább épül a torony
Azt hittem, ha magamban tartom majd jobb lesz
Nem hittem volna, hogy örökre így maradok
És mindig, mire azt hinném már felépítettem magam
Végül mégis tovább nő bennem a bűntudat, bűntudat

Kegyvesztetten zuhanok
Páholyból nézem, hogy szét hullok
Pedig elejét vehettem volna a változásnak
Küzdök magammal, mindig elvérzek
Küzdök magammal, mindig elvérzek

Nem akartam, hogy azt hidd
Hogy könnyen megtörök
Bár ne törtem volna meg
Hogy ne jöjj rá, mennyi minden gyülemlett fel bennem
Most nem tudom, miért csordul ki belőlem
Akaratom ellenére történik
De most minden, amit megtanultam gyűlölni
Mind szemed elé tárul
Nem akarom, hogy ígérkezz
Hogy mindent megjavítasz és jobb lesz
Mert mérget vehetsz rá
Végül örökre tönkre teszem
És mire azt hinnéd, hogy sikerült felépítened
Végül mégis tovább nő bennem a bűntudat, bűntudat

Kegyvesztetten zuhanok
Páholyból nézem, hogy szét hullok
Pedig elejét vehettem volna a változásnak
Küzdök magammal, mindig elvérzek
Küzdök magammal, mindig elvérzek
Kegyvesztetten zuhanok
Páholyból nézem, hogy szét hullok
Pedig elejét vehettem volna a változásnak
Küzdök magammal, mindig elvérzek
Küzdök magammal, mindig elvérzek

(Nem tudtam. Soha nem történt volna meg. Senki sincs biztonságban)

Nem tudok elfutni, mert túl nagy terhet cipelek
Nem látok, mert múltamban élek
Nem kapok levegőt, szabadulnom kell
A bennem szüntelen dúló dühtől
Nem tudok elfutni, mert túl nagy terhet cipelek
Nem látok, mert múltamban élek
Nem kapok levegőt, szabadulnom kell
A bennem szüntelen dúló dühtől

Kegyvesztetten zuhanok
Páholyból nézem, hogy szét hullok
Pedig elejét vehettem volna a változásnak
Nem kapok levegőt, szabadulnom kell
A bennem szüntelen dúló dühtől
Kegyvesztetten zuhanok
Páholyból nézem, hogy szét hullok
Pedig elejét vehettem volna a változásnak
Nem kapok levegőt, szabadulnom kell
A bennem szüntelen dúló dühtől