';

Lord of the Lost - Letters to Home (2012)

Letters to Home

Angol dalszöveg
It was a sunny day
When you learned to stand up
So proud and oh so brave
You made those tiny steps
Right into my arms
The day I went away
They said I had to leave
For glory and for peace
For honour and for boon
It won't be long until
Our enemies are banned
They take me back home soon

Say goodbye but no farewell
My little boy
Say goodbye and don't you cry
My little boy

It was a sunny day
When i learned to stand up
So fearful and afraid
I held you in my arms
So warm and so alive
The day i went away
They said I had to leave
For glory and for peace
For honour and for boon
It won't be long until
Our enemies are banned
They take me back home soon
Your picture in my heart
Will give me will and strenght
And help me to hold out

I'll save the world for you
My little boy
I'll save the world for you

The winds of darkness will take me away
On winds of blankness I'm going astray
I'm going under
I'm losing my way
I'm freely falling
I'm going astray

We're losing time
The days go by
I feel the anger rising high
The days and weeks and months go by
We're lost in time
No foes in sight

Do you sometimes think of me
Do you remember me
Standing at your side when you learned to crawl
I have meant no harm
And my heart bleeds for you
If I'm not there when you learn to fall
I'm sorry for

We're losing time
The years go by
I feel the hatred rising high
Eternities and times go by
We're lost in time
We're lost

Do you sometimes think of me
Do you remember me
Standing at your side when you learned to squeak
I'm with you all the time
Although you couldn't see
My heart was there when you learned to speak
I'm sorry for - I'm sorry for

I would give all the world to hear your sweet voice again
I would give all the world to hear you say your own name

Maybe I can leave
Maybe they'll let me go
Right into your arms
I might be coming home
It might be over now
But i already feel
The calm before the storm

When the bombs are falling
Down the earth is breaking
Bullets cut the air around
My head is shaking
Splinters all around
The air is burning
I see blood, bones, guts, skin
Faith, love, devastated

Body parts are shredding
Fire storms are raging
Shrapnels tear our souls apart

We're overtaking
Love with hate and death
Explosions take our breath
We're blind, deaf, black, cold
Never be the same again

No one survived
Am I the only one who's left?
Nobody is alive
Am I the only one to crawl back home?

I feel so cold but still I'm able to feel
I see no colours but still I'm able to see
I feel like floating but I am still in my shoes
My feet will carry me right back to you

It was a sunny day
When I learned to stand up
With scars and broken bones
I made those tiny steps
Back into your arms
That you won't be alone

I can't wait to see you smile
Your little heart beat next to mine
And kiss away your tears
The skyline feels like home
I can smell the scent
Of flowers so well known

Now I can see you from afar
Look how tall you are
Will you remember who I am?
I'm calling out your name
But you don't seem to hear
I'm calling out your name again

Now i stand in front of you
You look straight through me like air
I'm reaching out my hand
Now I can see you smile
Standing up and run into
The arms of this strange man

The winds of darkness will take me away
On winds of blankness I'm going astray
I'm going under - I'm losing my way
I'm freely falling - I'm going astray

Levelek haza

Magyar dalszöveg
Egy napfényes nap volt
Amikor megtanultál felállni
Olyan büszke és ó, olyan bátor
Megtetted azokat az apró lépéseket
Egyenesen a karjaimba
A nap, amikor elmentem
Azt mondták, el kell mennem
Dicsőségért és békéért
Megtiszteltetésért és áldásért
Nem tart majd sokáig
Az ellenségeinket visszaszorították
Hamarosan hazavisznek engem

Mondd, hogy viszlát, de ne búcsúzz el
Én kisfiam
Mondd, hogy viszlát, és ne sírj
Én kisfiam

Egy napfényes nap volt
Amikor megtanultam felállni
Olyan félénk és riadt
A karjaimba zártalak
Olyan meleg és olyan élettel teli
A nap, amikor elmentem
Azt mondták, el kell mennem
Dicsőségért és békéért
Megtiszteltetésért és áldásért
Nem tart majd sokáig
Az ellenségeinket visszaszorították
Hamarosan hazavisznek engem
A képed a szívemben
Akaratot és erőt fog nekem adni
És segít nekem kitartani

Megmentem majd a világot érted
Én kisfiam
Megmentem majd a világot érted

A sötétség szelei el fognak vinni engem
Az üresség szeleiben el fogok tévedni
Elmerülök
Elvesztem az utam
Szabadon zuhanok
El fogok tévedni

Időt veszítünk
A napok csak múlnak
Úgy érzem, a düh magasra nő
A napok, a hetek és a hónapok csak múlnak
Elvesztünk az időben
Nincsenek ellenségek a láthatáron

Gondolsz néha rám?
Emlékszel rám?
Melletted álltam, amikor megtanultál mászni
Nem akartam ártani
És a szívem vérzik érted
Ha nem leszek ott, amikor megtanulsz elesni
Sajnálom

Időt veszítünk
Az évek csak múlnak
Úgy érzem, a gyűlölet magasra nő
Az örökkévalóság és az idő csak múlik
Elvesztünk az időben
Elvesztünk

Gondolsz néha rám?
Emlékszel rám?
Melletted álltam, amikor megtanultál nyöszörögni
Mindig veled vagyok
Bár nem láthatod
Ott volt a szívem, amikor megtanultál beszélni
Sajnálom - sajnálom

Az egész világot odaadnám, hogy újra hallhassam az édes hangodat
Az egész világot odaadnám, hogy hallhassam, hogy kimondod a saját neved

Talán elmehetek
Talán elengednek majd
Egyenesen a karjaidba
Lehet, hogy hazajövök
Lehet, hogy most már vége
De már érzem
A vihar előtti csendet

Amikor a bombák zuhannak
Lent a föld meghasad
A golyók belevágnak a levegőbe
A fejem remeg
Repeszek mindenfelé
A levegő égető
Látom a vért, a csontokat, a beleket, a bőrt
A hit, a szeretet, elpusztult

A testrészek aprításra kerülnek
Tűzviharok tombolnak
A srapnelek szétszedik a lelkünket

Mi legyőzzük
Szeretet gyűlölettel és halállal
A robbanások elállítják a lélegzetünket
Vakok vagyunk, süketek, feketék, hidegek
Sosem leszünk a régiek

Senki sem élte túl
Én vagyok az egyetlen, aki maradt?
Senki sem él
Én vagyok az egyetlen, aki haza mászik?

Olyan hidegnek érzem magam, de mégis képes vagyok érezni
Nem látok színeket, de mégis látok
Úgy érzem, lebegek, de még mindig a cipőmben vagyok
A lábam egyenesen visszavisz majd hozzád

Egy napfényes nap volt
Amikor megtanultam felállni
Hegekkel és törött csontokkal
Megtettem azokat az apró lépéseket
Vissza a karjaidba
Hogy ne legyél egyedül

Alig várom, hogy lássalak mosolyogni
A kicsi szíved az enyém mellett dobban
És csókot adok a könnyeidre
A láthatár olyan, mint otthon
Érzem az illatát
A jól ismert virágoknak

Most már távolról látlak
Lám, milyen magas vagy
Emlékszel majd arra, ki vagyok?
A neveden szólítalak
De úgy tűnik, hogy nem hallod
Újra a neveden szólítalak

Most előtted állok
Egyenesen átnézel rajtam, mint a levegőn
Kinyújtom a kezem
Most látom, ahogy mosolyogsz
Felállsz és rohansz
Ennek az idegen embernek a karjaiba

A sötétség szelei el fognak vinni engem
Az üresség szeleiben el fogok tévedni
Elmerülök - Elvesztem az utam
Szabadon zuhanok - El fogok tévedni
Gellcsi
Fordította: Gellcsi

Ajánlott dalszövegek