Magyar Dalszöveg

The evening storms would roll in through the middle of June
And when the storm had passed, she'd take a walk
Among the oak trees and find the rock
While her and Ritchie would watch the moon come up

Every summer he'd come back with yarns to spin
And he would quickly sweep her off her feet
And they'd be dancing among the leaves
And he would whisper to her dark and sweet

Everyone knew, but they kept it from her
How Ritchie ran his job van to a tree

Sometimes he would play pool and have a few more drinks
Maybe one more just to clear his head
While she would wait because she thought
That Ritchie was the closest to a saint

That night the moon rose, first gold, then red
A thunder rumbled in the rolling hills
And she could not hear a siren's wail
Or she might've seen his twisted rails

Everyone knew, but they kept it from her
How Ritchie ran his job van to a tree
In his pocket was a ring for her
But the road, it curved, and Ritchie drove straight through

Evening, she goes walking towards the old oak grove
And plum blossoms are falling on the road
Years had passed, now she walks
With Ritchie's brother Tony, hand in hand

She told herself she'd never get to love again
Not after the awful thing she'd been through
But how a woman can endure so much
That she just cannot explain

Everyone knew, but they kept it from her
That Tony fell asleep behind the wheel
In his pocket was a letter for her
Saying Ritchie's gone, but I'll take care of you

Június közepén jönnek az esti viharok
És amikor elmennek, ő sétál egyet
A tölgyfák között, és talál egy sziklát
Míg Ő és Ritchi nézik, ahogy feljön a Hold

Minden nyáron kötéshez való fonállal jön
És hamar leveszi a lányt a lábáról
És a levelek között táncolnak
És sötéten és édesen suttog a lánynak

Mindenki tudta, de nem mondták meg a lánynak
Hogyan hajtott Ritchie a munkás autójával egy fának

Néha biliárdozott és ivott
Talán csak még egyet, hogy kitisztítsa a fejét
Miközben a lány várt, mert azt gondolta
Ritchi majdnem szent

Azon az éjszakán felemelkedett a Hold, először arany, aztán vörös volt
Egy mennydörgés hallatszódott a dombokon
És a lány nem hallotta a szirénákat
Vagy lehet, hogy látta a kitekert karfáit

Mindenki tudta, de nem mondták meg a lánynak
Hogyan hajtott RItchie a munkás autójával egy fának
A zsebében egy gyűrűvel a lánynak
De az út kanyarodott, és Ritchi egyernesen hajtott

Este a lány a régi tölgyes felé sétál
És szilvafa virágok hullanak az útra
Évek múltak el, és most
Ritchi testvérével, Tony-val sétál kéz a kézben

Azt mondta magának a lány, soha nem fog újra szeretni
Nem a szörnyű dolog után, amin keresztülment
De hogyan bír ki ennyit egy nő,
Nem tudja megmagyarázni

Mindenki tudta, de nem mondták el neki
Hogy Tony elaludt a volán mögött
A zsebében egy levéllel, amiben
Írta: Ritchie már nincs itt, de én vigyázni fogok rád