Magyar Dalszöveg

Breathe, breathe in the air
Don't be afraid to care
Leave, but don't leave me
Look around, choose your own ground

Long you live and high you fly
And smiles you'll give and tears you'll cry
And all you touch and all you see
Is all your life will ever be

Run, rabbit run
Dig that hole, forget the sun
And when at last the work is done
Don't sit down, it's time to dig another one

For long you live and high you fly
But only if you ride the tide
And balanced on the biggest wave
You race towards an early grave

Ticking away the moments that make up a dull day
Fritter and waste the hours in an off-hand way
Kicking around on a piece of ground in your home town
Waiting for someone or something to show you the way

Tired of lying in the sunshine,
Staying home to watch the rain
You are young and life is long,
There is time to kill today

And then one day you find
Ten years have got behind you
No one told you when to run,
You missed the starting gun

And you run and you run to catch up with the sun but it's sinking
Racing around to come up behind you again
The sun is the same in a relative way, but you're older
Shorter of breath and one day closer to death

Every year is getting shorter,
Never seem to find the time
Plans that either come to naught
Or half a page of scribbled lines

Hanging on in quiet desperation is the English way
The time is gone, the song is over,
Thought I'd something more to say

Home, home again
I like to be here when I can
And when I come home cold and tired
It's good to warm my bones beside the fire

Far away, across the field
The tolling of the iron bell
Calls the faithful to their knees
To hear the softly spoken magic spell

Lélegezz, lélegezz a levegőbe,
Ne aggódj törődni!
Menj el, de ne hagyj itt engem,
Nézz körül, válaszd ki a saját földed.

Élj sokáig, repülj magasra,
Mosolyogj, sírj könnyeket,
Amit megérintesz, és amit látsz,
Minden, ami az életed valaha is lesz.

Fuss, nyúl, fuss!
Ásd ki a lyukat, a napot pedig felejtsd el!
Majd végül, ha elkészültél,
Ne ülj le, ideje egy újat ásni.

Élj sokáig, repülj magasra,
De csak ha az áron lovagolsz,
A legnagyobb hullámon egyensúlyozol,
A korai sír felé rohansz...

Ketyegnek az unalmas napot alkotó pillanatok,
Könnyedén és hanyagul pazarlod az órákat.
Körberugdosol egy darab földet a szülővárosodban,
Vársz valakire, vagy valamire, hogy megmutassa neked az utad.

Elfáradtál a napon sütkérezésben,
Maradj otthon megnézni az esőt.
Fiatal vagy, az élet pedig hosszú,
És ma van idő, hogy ölj,

Aztán egy nap észrevetted,
Már tíz év telt el mögötted,
Senki sem fogja megmondani, mikor kell futnod,
Lekésted a startpisztolyt.

Futottál, futottál, hogy elérd a napot, ám az süllyed,
Körbefut, hogy újra mögötted legyen,
A nap relatív módon ugyanaz, ám te öregebb lettél,
Légszomj... egy nappal közelebb vagy a halálhoz.

Az évek egyre rövidülnek,
De sosem tudjuk megtalálni az időt,
A terveink vagy meghiúsulnak,
Vagy fél lapnyi firka marad belőlük.

Csendes kétségbeesésben lógás - ez az angol módszer;
Az idő elszaladt... a dalnak vége...
De szerintem lenne még mit mondanom...

Itthon vagyok, újra itthon,
Szeretek itt lenni, amikor csak tudok.
Mikor átfagyva és fáradtan hazaérek,
Jó felmelegíteni a csontjaimat a tűz előtt.

Ám messze innen, a mezőn túl,
Szólni kezd a vasharang,
Térdeire szólítja a híveket,
Hogy hallják a halk varázslatot.