Magyar Dalszöveg

He stumbled into faith and thought
"God, this is all there is."
The pictures in his mind arose
And began to breathe
And all the gods in all the worlds
Began colliding on a backdrop of blue

Blue lips, blue veins

He took a step, but then felt tired
He said, "I'll rest a little while."
But when he tried to walk again
He wasn't a child
And all the people hurried past real fast
And no one ever smiled

Blue lips, blue veins
Blue, the color of our planet from far, far away
Blue lips, blue veins
Blue, the color of our planet from far, far away

He stumbled into faith and thought
"God, this is all there is."
The pictures in his mind arose
And began to breathe
And no one saw and no one heard
They just followed lead
The pictures in his mind awoke
And began to breed

They started off beneath the knowledge tree
Then they chopped it down to make white picket fences
And then marching along the railroad tracks
They smiled real wide for the camera lenses
They made it past the enemy lines
Just to become enslaved in the assembly lines

Blue lips, blue veins
Blue, the color of our planet from far, far away
Blue lips, blue veins
Blue, the color of our planet from far, far away
Blue, the most human color
Blue, the most human color
Blue, the most human color
Blue lips, blue veins
Blue, the color of our planet from far, far away

Belebotlott a hitbe, és azt gondolta
"Úristen, ez itt minden"
A képek felbukkantak az elméjében
És lélegezni kezdtek
És az összes isten az összes világban
Elkezdett összeütközni egy kék háttéren

Kék ajkak, kék erek

Tett egy lépést, de aztán fáradtnak érezte magát
Azt mondta, "Pihenni fogok egy kicsit"
De mikor újra megpróbált járni
Nem volt gyerek
És az emberek, akik valóban gyorsan siettek el
És soha senki nem mosolygott

Kék ajkak, kék erek
Kék, a bolygónk színe a messze-messze távolból
Kék ajkak, kék erek
Kék, a bolygónk színe a messze-messze távolból

Belebotlott a hitbe, és azt gondolta
"Úristen, ez itt minden"
A képek felbukkantak az elméjében
És lélegezni kezdtek
És senki nem látta és senki nem hallotta
És csak követték a vezetőt
A képek felébredtek az elméjében
És szaporodni kezdtek

A tudás fája alatt kezdték
Aztán kivágták, hogy fehér karókerítéseket készítsenek
És aztán végigvonultak a vonatsínek mentén
Igazán szélesen mosolyogtak a kameralencséknek
Átjutottak az ellenséges határokon
Csak hogy szolgaságba jussanak a szalagmunkában

Kék ajkak, kék erek
Kék, a bolygónk színe a messze-messze távolból
Kék ajkak, kék erek
Kék, a bolygónk színe a messze-messze távolból
Kék, a legemberibb szín
Kék, a legemberibb szín
Kék, a legemberibb szín
Kék ajkak, kék erek
Kék, a bolygónk színe a messze-messze távolból