Magyar Dalszöveg

I was a stranger in the city
Out of town were the people I knew
I had that feeling of self-pity
What to do, what to do, what to do
The outlook was decidedly blue

But as I walked through the foggy streets alone
It turned out to be the luckiest day I've known

A foggy day, in London town
Had me low, had me down
I viewed the morning, with much alarm
British Museum, had lost its charm

How long I wondered
Could this thing last
But the age of miracles, hadn't past
For suddenly, I saw you there
And through foggy London town
The sun was shining everywhere

For suddenly, I saw you there
And through foggy London town
The sun was shining everywhere

Everywhere

Egy idegen voltam a városban
A városon kívül voltak az emberek, akiket ismertem
Önsajnálat marcangolt
Mit tegyek, mit tegyek, mit tegyek?
A kilátásaim határozottan szomorúak voltak

De ahogy egyedül róttam a ködös utcákat
Kiderült, hogy ez a valaha volt legszerencsésebb napom

Egy ködös nap, London városában
Lehangolt, lehangolt
Reggel láttam, nagy riadalommal
A British Musem, elvesztette báját

Meddig, gondoltam
Tarthat még ez a dolog
De a csodák kora még el nem múlt
Hirtelen, megláttalak ott
És a ködös London városában
A nap mindenhol ragyogott

Hirtelen, megláttalak ott
És a ködös London városában
A nap mindenhol ragyogott

Mindenhol