Magyar Dalszöveg

I start this off staring at a blank page
An open office document
A blinking cursor
Passing days
Without a single word
Some say it's absurd
Like I float along a stream of words unsaid
Choosing not to cast my net
But I spend so long questioning myself
If this isn't right
Then does that mean I failed?
Will my melodies ever live up
Will my metaphors be profound enough
Will I ever outdo myself
The ceiling gets higher and higher
It's harder and harder to shatter
And when I fall
I fall worse than I ever did before
Evaluating the damage no I just don't understand it
Conflicted by the very air I breathe
A love with hatred laced between

You can see it in my eyes
A child's spark light up the night
Constant search for approval
Suffocated by refusal
Devouring my skull
But never feeling full

Oh dear I don't wanna be a burden
But could you please be a little more concerned with
The overactive mind of a believer
The toxic thoughts of an overachiever
Oh dear if only you could feel it
The crippling fear of being deserted
You can't touch the heat of this fever
The toxic thoughts of an overachiever

I start this off a little confused
Writers block doesn't exist
It's not a word I'm supposed to use
Because it's all in my mind
A parasite I'm supposed to find
But sometimes
Well most times
It's so hard to define
So I pour a couple drinks
Getting drunk on gasoline
Fire pulses in my veins
I'm sick of waiting for the day
That courage overtakes my brain
For someone to say it's ok
I've lived my whole life afraid
It's time for me to be brave
To embrace a forest
That's so dark and unknown
Because no great adventurer has a paved path to roam
They pave as they go
Disappointed gazes leaving poisoned bread crumb traces
I'm not taking the bait
Let them rot in their place

I deserve to be alright
I deserve to sleep at night
I'm my closest friend
I remind myself again
Better treat her well
Cuz she's with me till the end

Oh dear I don't wanna be a burden
But could you please be a little more concerned with
The overactive mind of a believer
The toxic thoughts of an overachiever
Oh dear if only you could feel it
The crippling fear of being deserted
You can't touch the heat of this fever
The toxic thoughts of an overachiever

Sometimes I forget the feeling
Of every single nerve tingling
Better than any lovers’ touch
I've created tears of pain and burns of lust
I've created a forest a safe place for myself that others have found
Some attempt to destroy and others feed the ground
Fertilize my mind with melodies and rhymes
A sorcerer of time take you back to the night
When you pondered your death when somebody left
When you lie away broken cause your head is unkept and let me remind you
That everything is temporary
You and I are temporary
And this feeling that's so scary
Someday you'll realize that thoughts so heavy
Don't mean you're unsteady
But that you're only getting ready to say nice to meet you to somebody you never knew
You

Úgy kezdem, hogy egy üres oldalra bámulok
Egy megnyitott office dokumentumra
Egy villogó kurzorra
Telnek a napok
Egy árva szó nélkül
Néhányan azt mondják, ez abszurd
Mintha átlebegnék a kimondatlan szavak árján
Úgy döntök, nem vetem ki a hálómat
De olyan sok időt töltök azzal, hogy megkérdőjelezem magam
Ha ez nem helyes
Akkor ez azt jelenti, hogy elbuktam?
Élni fognak valaha a dallamaim?
A metaforáim elég alaposak lesznek?
Felül fogom múlni magam valaha?
A plafon egyre magasabban van
Egyre nehezebb megrázni
És mikor elbukok
Csúnyábban bukok el, mint előtte valaha
Túlbecsülöm a kárt, nem, nem értem
Összeütköztem a puszta levegővel, amit lélegzek
Egy gyűlölettel díszített szerelem

Láthatod a szemeimben
Egy gyermek szikrája ragyog fel az éjszakában
Folyton a helyeslést keresem
Fojtogat az elutasítás
Felfalja a koponyámat
De sosem lakik jól

Ó te jó ég, nem akarok teher lenni
De tudnál kérlek egy kicsit jobban törődni
Egy hívő hiperaktív elméjével?
Egy túlteljesítő mérgező gondolataival?
Ó te jó ég, bárcsak érezhetnéd
Az elhagyatottság bénító félelmét
Hozzá sem érhetsz ennek a láznak a hőségéhez
Egy túlteljesítő mérgező gondolataihoz

Egy kicsit zavarodottan kezdem el
Az írói válság nem létezik
Ez nem egy szó, amit használnom kéne
Mert csak a fejemben van
Egy élősködő, amit meg kéne találnom
De néma
Hát legtöbbször
Olyan nehéz meghatározni
Szóval kitöltök pár italt
Berúgok a benzintől
Tűz lüktet az ereimben
Rosszul vagyok attól, hogy várok a napra
Mikor a bátorság eluralkodik az agyamon
Valakiért, aki azt mondja, rendben van
Egész életemet félelemben éltem
Ideje, hogy bátor legyek
Hogy megöleljek egy erdőt
Ami olyan sötét és ismeretlen
Mert nincs nagy kalandor, aki kikövezett ösvényen kóborolt
Ők kövezik ki, ahogy haladnak
A csalódott tekintetek mérgezett morzsákból hagynak nyomokat
Nem ülök fel a csalinak
Hadd rohadjanak meg, ahol vannak

Megérdemlem, hogy jól legyek
Megérdemlem, hogy aludjak éjjel
Én vagyok a legközelebbi barátom
Újra emlékeztetem magam
Jobban teszed, ha jól bánsz vele
Mert ő velem van mindvégig

Ó te jó ég, nem akarok teher lenni
De tudnál kérlek egy kicsit jobban törődni
Egy hívő hiperaktív elméjével?
Egy túlteljesítő mérgező gondolataival?
Ó te jó ég, bárcsak érezhetnéd
Az elhagyatottság bénító félelmét
Hozzá sem érhetsz ennek a láznak a hőségéhez
Egy túlteljesítő mérgező gondolataihoz

Néha elfelejtem az érzést
Mikor minden egyes idegszál bizsereg
Jobban, mint bármilyen szerető érintése
Megalkottam a fájdalom könnyeit és a kéj lángjait
Megalkottam egy erdőt, egy biztonságos helyet magamnak, amit mások megtaláltak
Néhányan próbálják lerombolni és néhányan öntözik a talajt
Megtermékenyítik az elmémet dallamokkal és rímekkel
Az idő egy varázslója visszavisz az éjszakába
Mikor a halálodat latolgattad, mert valaki elhagyott
Mikor összetörten fekszel, mert a fejed összezavarodott és hadd emlékeztesselek rá
Hogy minden átmeneti
Te és én átmenetiek vagyunk
És ez az érzés, ami olyan ijesztő
Egy napon rá fogsz jönni, hogy az, hogy a gondolatok olyan nehezek
Nem jelenti, hogy ingatag vagy
Hanem, hogy készülsz azt mondani valakinek, akit sosem ismertél, hogy "örülök, hogy találkozunk"
Magadnak