';

Nickel Creek - The lighthouse's tale (2001)

The lighthouse's tale

Angol dalszöveg
I am a lighthouse, worn by the weather and the waves
I keep my lamp lit, to warn the sailors on their way
I'll tell a story, paint you a picture from my past
I was so happy, but joy in this life seldom lasts

I had a keeper, he helped me warn the ships at sea
We had grown closer, 'till his joy meant everything to me
And he was to marry, a girl who shone with beauty and light
And they loved each other
And with me watched the sunsets into night

And the waves crashing around me, the sand slips out to the sea
And the winds that blow remind me
Of what has been, and what can never be

She'd had to leave us, my keeper he prayed for a safe return
But when the night came
The weather to a raging storm had turned
He watched her ship fight
But in vain against the wild and terrible wind
In me so helpless, as dashed against the rock she met her end

And the waves crashing around me, the sand slips out to sea
And the winds that blow remind me
Of what has been, and what can never be

Then on the next day, my keeper found her washed up on the shore
He kissed her cold face
That they'd be together soon he swore
I saw him crying, watched as he buried her in the sand
And then he climbed my tower, and off the edge of me he ran

And the waves crash around me, the sand slips out to sea
And the winds that blow remind me
Of what has been, and what can never be

I am a lighthouse, worn by the weather and the waves
And though I'm empty, I still warn the sailors on their way

A világítótorony meséje

Magyar dalszöveg
Egy világítótorony vagyok, elkoptatott az időjárás és a hullámok
Égve hagyom a lámpámat, hogy figyelmeztesse a matrózokat az útjukon
El fogok mondani egy történetet, festek neked egy képet a múltamból
Olyan boldog voltam, de az öröm ebben az életben ritkán tart ki

Volt egy gazdám, segített figyelmeztetni a hajókat a tengeren
Közel nőttünk egymásoz, végül az öröme jelentett mindent nekem
És házasodni készült egy lánnyal, aki szépségtől és fénytől ragyogott
És szerették egymást
És velem nézték, ahogy a naplementéből éjszaka lesz

És a hullámok csapkodnak körülöttem, a homok kifolyik a tengerből
És a fújó szél emlékeztet
Arra, ami volt, és ami sosem lehet

A lánynak el kellett hagynia minket, a gazdám biztonságos visszatérésért imádkozott
De mikor eljött az éjjel
Az időjárás tomboló viharba fordult
A férfi nézte, ahogy a lány hajója harcol
De hiába a vad és szörnyű széllel szemben
Bennem, olyan tehetetlenül, ahogy a kövekhez vágódva a lányt elérte a vég

És a hullámok csapkodnak körülöttem, a homok kifolyik a tengerből
És a fújó szél emlékeztet
Arra, ami volt, és ami sosem lehet

Aztán másnap a gazdám megtalálta őt a partra mosva
Megcsókolta a hideg arcát
Hogy hamarosan együtt lesznek, megesküdött rá
Láttam sírni, figyeltem, ahogy eltemette a homokba
És aztán felmászott a tornyomba, és a leugrott a perememről

És a hullámok csapkodnak körülöttem, a homok kifolyik a tengerből
És a fújó szél emlékeztet
Arra, ami volt, és ami sosem lehet

Egy világítótorony vagyok, elkoptatott az időjárás és a hullámok
És bár üres vagyok, még mindig figyelmeztetem a matrózokat az útjukon
gloriascott
Fordította: gloriascott

Ajánlott dalszövegek