Magyar Dalszöveg

Some say love is a burning thing
That it makes a fiery ring
Oh but I know love as a fading thing
Just as fickle as a feather in a stream
See, honey, I saw love. You see, it came to me
It put its face up to my face so I could see
Yeah then I saw love disfigure me
Into something I am not recognizing

See, the cage, it called. I said, "Come on in"
I will not open myself up this way again
Nor lay my face to the soil, nor my teeth to the sand
I will not lay like this for days now upon end
You will not see me fall, nor see me struggle to stand
To be acknowledged by some touch from his gnarled hands
You see, the cage, it called. I said, "Come on in"
I will not open myself up this way again

You see, the moon is bright in that treetop night
I see the shadows that we cast in the cold, clean light
My feet are gold. My heart is white
And we race out on the desert plains all night
See, honey, I am not some broken thing
I do not lay here in the dark waiting for thee
No my heart is gold. My feet are light
And I am racing out on the desert plains all night

So some say love is a burning thing
That it makes a fiery ring
Oh but I know love as a caging thing
Just a killer come to call from some awful dream
O and all you folks, you come to see
You just stand there in the glass looking at me
But my heart is wild. And my bones are steam
And I could kill you with my bare hands if I was free

Néhányan azt mondják a szerelem egy égő dolog
Hogy egy égő gyűrűt alkot
Oh de én tudom hogy a szerelem elmúlik
Olyan ingatag mint egy tollpihe egy patakon
Nos édesem, én láttam szerelmet. Tudod, odajött hozzám.
Odaemelte az arcát az arcomhoz hogy láthassak
Yeah aztán láttam ahogy eltorzít a szerelem
Olyasmibe amit nem ismerek fel

Tudod, a ketrec hívott engem. Azt mondtam: "Gyere csak beljebb."
Soha többé nem nyitok így ajtót
nem teszem az arcomat a földre, fogaimat a homokra
Nem fogok minden nap így feküdni a végzetemig
Nem fogsz látni ahogy elesek, vagy ahogy küzdök a felállással
Hogy érezhessem bütykös kezeinek érintését
Tudod, a ketrec hívott. Azt mondta: "Gyere csak beljebb."
Soha többé nem nyitok így ajtót

Látod, a hold fényes annál a fánál éjjel
Látom az árnyakat, melyeket vetünk a hideg, tiszta éjjel
A lábaim aranyból vannak. Fehér a szívem
És egész éjjel a síma pusztákon futkározunk
Tudod édesem, nem vagyok összetörve.
Nem fekszek itt éjjel a sötétben, rád várva
Nem, a szívem aranyból van. A lábaim könnyűek
És egész éjjel a pusztában futkározok.

Szóval egyesek azt mondják a szerelem egy égő dolog
Hogy egy égő gyűrűt alkot
Oh de én tudom, hogy a szerelem egy ketrecbe zár
Csak egy gyilkos mely valami szörnyű álomból hív
O és ti gonosz emberek mind eljöttök nézni
Csak álltok ott az üveg mögött engem bámulva
De a szívem vad. És a csontjaim füstölnek
És megtudnálak ölni a saját kezeimmel ha szabad volnék.