Magyar Dalszöveg

Hey don’t I know you
Back from the restaurant
I folded napkins while you
Got ready up front

I’m none of the things that I thought I’d be by now
It matters but you hide it well

You bring your bike up
You lock it to mine
I say I love you when I’m drunk
And you kindly oblige

I’m so hung up on all the what, the how, the when, the where, the why
I’ll never make it through the night

I’ll lie for you
If you want me to

I wanted to wait till we’re alone
Before I confess I’m so far gone
What’s wrong with you guess it’s safe to say
That I never really know

We were both goners
Or don’t you remember
I lived on your windowsill
From May to December

Whoever said that
A still life was static
Apparently never lived with me and
My homemaker erratic

I’m so hung up on all the what, the how, the when, the where, the why
I’ll never make but I’ll try

I’ll die for you
And sometimes I do

I wanted to wait till we’re alone
Before I confess I’m so far gone
What’s wrong with you guess it’s safe to say
That I never really know
Yeah, never really know
But that’s okay

(Yeah, that's okay)
(Yeah, that's okay)
(Yeah, that's okay)

Hé, nem ismerlek én téged?
Még abból az étteremből
Szalvétákat hajtogattam, ameddig te
Konkrétan elkészültél

Egyike se vagyok azoknak a dolgoknak, amiről azt hittem, mostanra leszek
Ez számít, de jól elrejted

Felhozod a biciklid
Az enyémhez zárod
Részegen azt mondom neked, hogy szeretlek
Te pedig kedvesen kötelezel le

Annyira fent vagyok akadva azon, hogy mit, hogyan, mikor, hol, miért
Sose fogom átvészelni az éjszakát

Hazudnék érted
Ha azt akarod

Várni akartam, ameddig egyedül leszünk
Mielőtt bevallanám, hogy annyira nem vagyok már itt
Biztosan kijelenthetem, hogy azt, hogy mi a baj veled
Sose fogom igazán tudni

Mindketten tönkrementünk
Vagy nem emlékszel?
Az ablakpárkányodon éltem
Májustól decemberig

Akárki mondta azt
Hogy az élet még mindig nyugodt volt
Nyilván nem élt soha velem és
Az akadékoskodó háziasszonyommal

Annyira fent vagyok akadva azon, hogy mit, hogyan, mikor, hol, miért
Sose fogom átvészelni az éjszakát

Meghalnék érted
És néha meg is halok

Várni akartam, ameddig egyedül leszünk
Mielőtt bevallanám, hogy annyira nem vagyok már itt
Biztosan kijelenthetem, hogy azt, hogy mi a baj veled
Sose fogom igazán tudni
Igen, sose fogom igazán tudni
De ez rendben van

(Igen, ez rendben van)
(Igen, ez rendben van)
(Igen, ez rendben van)