Magyar Dalszöveg

5 a.m. the moon went to sleep, yeah
Friends speaking in tongues in the backseat
Just one little glance, I know what you mean, somehow

We're stealing moments, moments away
Why are we just not as good in the day?
Is it too soon to know if it's too soon to say, for now?

The bubble we're living in, setting me free again
I don't know what it is about this
I'm gonna miss it when it's over, yeah yeah
I hope we never see October, yeah yeah
I felt the weight fall off my shoulders, yeah yeah
I'm gonna miss this when it's
I'm gonna miss you when it's done

Can't feel my hands, you laugh like you do
It happened like that, according to you
It's only a month but doesn't feel new somehow

Yeah, yeah the bubble we're living in, setting me free again
I don't know what it is about this
I'm gonna miss it when it's over, yeah yeah
I hope we never see October, yeah yeah
I felt the weight fall off my shoulders, yeah yeah
I'm gonna miss this when it's
I'm gonna miss, I'm gonna miss it when it's over, yeah yeah
I hope we never see October, yeah yeah
I felt the weight fall off my shoulders, yeah yeah
I'm gonna miss this when it's
I'm gonna miss you when it's done

Paint a picture in my brain
Encapsulate the fleeting feeling
It ricochets, replays my pain, till every trace is leaving
The love of autumn-time days flying by
Every sunrise healing me
And we're okay, we'll live this way till it's done

I'm gonna miss this when it's over
I hope we never see October
I felt the weight fall off my shoulders, yeah yeah
I'm gonna miss this when it's
I'm gonna miss, I'm gonna miss this when it's over, yeah yeah
I hope we never see October, yeah yeah
I felt the weight fall off my shoulders, yeah yeah
I'm gonna miss this when it's
I'm gonna miss you when it's done

hajnali ötkor a Hold aludni tért, igen
a barátaim a hátsó ülésen beszélgetnek idegennyelven
csak egy kis pillantás, valahogy értem, mire célzol

pillanatokat, pillanatokat lopunk el
miért nem vagyunk ilyen jók nappal?
túl kora van, hogy tudjuk, vagy túl kora ahhoz, hogy mondjuk egy időre?

a buborék, amiben élünk újra felszabadít engem
nem tudom, mi van benne
hiányozni fog, amikor vége lesz, igen, igen
remélem, sosem lesz október, igen, igen
éreztem, ahogy lehull a súly a vállaimról, igen, igen
hiányozni fog, amikor
hiányozni fog, amikor vége

nem érzem a kezeimet, te úgy nevetsz, ahogy szoktál
így történt szerinted
csak egy hónapja, de nem új érzés többé

igen, igen, a buborék, amiben élünk újra felszabadít engem
nem tudom, mi van benne
hiányozni fog, amikor vége lesz, igen, igen
remélem, sosem lesz október, igen, igen
éreztem, ahogy lehull a súly a vállaimról, igen, igen
hiányozni fog, amikor
hiányozni fog, hiányozni fog, amikor vége lesz, igen, igen
remélem, sosem lesz október, igen, igen
éreztem, ahogy lehull a súly a vállaimról, igen, igen
hiányozni fog, amikor
hiányozni fog, amikor vége

egy képet festek a fejemben
kapszulába töltöm a múló pillanatot
visszapattan, újra lejátssza a fájdalmam, amíg minden nyoma el nem tűnik
az őszi napok szerelme elrepül
minden napkelte meggyógyít
és rendben vagyunk, így fogunk élni, amíg vége nem lesz

hiányozni fog, amikor vége lesz, igen, igen
remélem, sosem lesz október, igen, igen
éreztem, ahogy lehull a súly a vállaimról, igen, igen
hiányozni fog, amikor
hiányozni fog, hiányozni fog, amikor vége lesz, igen, igen
remélem, sosem lesz október, igen, igen
éreztem, ahogy lehull a súly a vállaimról, igen, igen
hiányozni fog, amikor
hiányozni fogsz, amikor vége